Halismeret :::::: Powered by: www.webtar.hu ::::::

<html xmlns:v="urn:schemas-microsoft-com:vml" xmlns:o="urn:schemas-microsoft-com:office:office" xmlns:w="urn:schemas-microsoft-com:office:word" xmlns="http://www.w3.org/TR/REC-html40"> <link rel=File-List href="./pontyle_elemei/filelist.xml"> <link rel=Edit-Time-Data href="./pontyle_elemei/editdata.mso">   <style>  </style>  <body bgcolor=white lang=HU link=white vlink=white style='tab-interval:35.4pt'> <div class=Section1> <p class=MsoNormal><![if !supportEmptyParas]> <![endif]><o:p></o:p></p> <table border=1 cellpadding=0 style='mso-cellspacing:1.5pt'> <tr> <td style='padding:.75pt .75pt .75pt .75pt'> <p class=MsoNormal><img width=250 height=142 id="_x0000_i1026" src="http://www.externet.hu/horgasz/halism/ponty.jpg"></p> </td> </tr> </table> <p style='margin:0cm;margin-bottom:.0001pt'><span style='display:none; mso-hide:all'><![if !supportEmptyParas]> <![endif]><o:p></o:p></span></p> <table border=0 cellpadding=0 style='mso-cellspacing:1.5pt'> <tr> <td style='padding:.75pt .75pt .75pt .75pt'> <p class=MsoNormal><a href="http://www.externet.hu/horgasz/halism/halhorg/ponty_ho.htm"><span style='text-decoration:none;text-underline:none'><img border=0 width=150 height=30 id="_x0000_i1027" src="http://www.externet.hu/horgasz/halism/horggomb.gif"></span></a></p> </td> </tr> </table> <h5 style='margin:0cm;margin-bottom:.0001pt'><span style='display:none; mso-hide:all'><![if !supportEmptyParas]> <![endif]><o:p></o:p></span></h5> <table border=0 cellpadding=0 width=620 style='width:465.0pt;mso-cellspacing: 1.5pt'> <tr> <td style='padding:.75pt .75pt .75pt .75pt'> <p class=MsoNormal><b><span style='color:#B40008'>Származás, elterjedés, élettér:</span></b> <br> Ponty (Cyprinus carpio) <br> A ponty származását tekinve heves viták dúlnak.Thienemann nézetei szerint Kína, Japán, Közép- és Kis Ázsia egészen a Fekete-tengerig nyúló térségeinek vizei képezik a ponty eredeti hazáját.Európai elterjedéséről semmit sem lehet bizonyossággal állítani. <br> A görögök és a rómaiak már ismerték és tavakban tenyésztették, felismerve értékes húsát. A középkorban szerzetesek nevelték, nagyra becsült böjti étel volt.Honos Spanyolország, Franciaország (a világrekord 37 kg-os példány is innen származik), Olaszország, Portugália, Svájc, Hollandia, Bulgária, Oroszország, Törökország, Románia, Magyarország számos vizében. Európa majdnem minden édesvizében megtalálható az északi szélesség 60. fokáig. Nem található viszont Finnországban, Skandinávia északi részén és Kelet-Szibériában. Gazdag állomány él viszont a Fekete- tengerben, Kaszpi-tengerben, Aral-tóban.Jó fogási eredménnyel kecsegtet a Duna-delta, Magyarországon a Balaton, a Tisza, Körösök, Dráva, Száva. <br> A ponty édesvízi hal, brakkvízben (kevert víz) is előfordul, de csak az alacsony sótartalmat viseli el. Fokozottan érvényes ez az ivadékra, amely 7 ezreléket maghaladó sótartalom esetén elpusztul, az idősebb példányok legfeljebb 12 ezrelékes sótartalmat képesek elviselni.Steffens feljegyzése szerint a Salton-tóban (Dél-Kalifornia) a ponyt 18,6 ezrelékes sótartalom mellett is megél. <br> A dús növényzet viszont fontos a számára, nemcsak rejtekhelyet jelent a halnak, hanem táplálékot és ívóhelyet is. <br> A víz oxigéntartalmával kapcsolatos igénye szerény, a pnty az oxigént különösen hatékonyan hasznosítja. Oxigénszükséglete nő a víz hőmérséklet emelkedésével, mivel ilyenkor többet mozog, illetve több táplálékot vesz fel. Amennyiben a víz oxigéntartalma lecsökken a ponty másodlagos levegőfelvételhez folyamodik, a vízfelszínen levegőt szippant (pipál), sőt egyes esetekben bőrön keresztül is tudja az oxigént hasznosítani.</p> </td> </tr> </table> <h5 style='margin:0cm;margin-bottom:.0001pt'><span style='display:none; mso-hide:all'><![if !supportEmptyParas]> <![endif]><o:p></o:p></span></h5> <table border=0 cellpadding=0 width=620 style='width:465.0pt;mso-cellspacing: 1.5pt'> <tr> <td style='padding:.75pt .75pt .75pt .75pt'> <p class=MsoNormal><b><span style='color:#B40008'>Szaporodás, egyedfejlődés:</span></b> <br> Ideális esetben, vagyis 18-20 fokos vízhőmérsékletnél és kedvező ívóhelyek meglétekor az ivarérett halak májusban és júniusban ívnak, bár az ívás elhúzódhat július közepéig is (kedvezőtlen vízhőmérséklet). Az ívás természetes vizekben szakaszos, vagyis akár napokig, vagy hetekig is eltarthat.Hidegfront betörés hatására az ívási folyamat megszakad, az ikrásokban képződött ikra visszafejlődik, és a hal szervezetében komolyabb károsodás nélkül felszívódik. <br> Egyes számítások szerint a ponty kedvező esetekben testsúlykilógrammonkét 100 000-200 000 ikrát rak, egyes igen súlyos nőstények több mint 1 millió ikrát képesek kibocsátani. <br> A megtermékenyített peték a fenékre süllyednek. Üvegtiszták és enyhén sárgás színűek, átmérőjök 1,5 és 2 miliméter között mozog. A lárvák a vízhőmérséklettől függően 38 nap múlva bújna ki az ikraburokból, 4-5,5 miliméter hosszúak, a has alatt világossárga szikzacskó található, mely biztosítja első nyolc napi élelmüket.A lárvák még úszni nem tudnak fejjel előre lesüllyednek a fenékre, itt ragasztómirigyükkel megtapadnak a fenéken. Egy nap után úszni kezdenek első úszásuk folyamán a vízfelszínre igyekeznek, hogy levegőt szippantva megtöltsék úszóhólyagjukat.Gyakran több napig is eltart míg feltöltik az úszóhólyagot levegővel.</p> </td> </tr> </table> <h5 style='margin:0cm;margin-bottom:.0001pt'><span style='display:none; mso-hide:all'><![if !supportEmptyParas]> <![endif]><o:p></o:p></span></h5> <table border=0 cellpadding=0 width=620 style='width:465.0pt;mso-cellspacing: 1.5pt'> <tr> <td style='padding:.75pt .75pt .75pt .75pt'> <p class=MsoNormal><b><span style='color:#B40008'>Táplálkozás:</span></b> <br> A pontyivadék az első időben apró állati és növényi szervezetekből él. Kerekesférget, vízibolhát, kandicsrákot, víziászkát, kérészeket, és mindenféle lárvát fogyaszt, különösen kedveli az iszapos részeken meghúzódó árvaszúnyoglárvát. A ponty növényi táplálékot is felvesz, elsősorban algákat, de fogyasztja a friss növényi hajtásokat is. Nevezhetjük a pontyot mindenevőnek. A nagyobb pontyok esetenként a kisebb halakat is bekapják, de a ponty ettől még nem ragadozó. Étlapján megtalálható mindenféle féreg, csiga, kagyló, pióca, szitakötőlárva, tehát minden ami az iszapban rejtőzködik. <br> A táplálékot a ponty a harmonikaszerűen előrenyúló szájával veszi fel, majd garatfogaival felaprítja. Gyomra nincs, a táplálék közvetlenül a hosszú béltraktusba kerül. <br> A táplálékfelvétel igen intenzív 20 Celsius-fok feletti hőmérsékletű vízben, viszont még az 5 fokos vízben is táplálkozik (ezt igazolják a léki pontyhorgászok fogásai is). A tartós koplalást a ponyt hiteles vizsgálatokkal alátámasztva kb. 600 napig viseli el.</p> </td> </tr> </table> <h5 style='margin:0cm;margin-bottom:.0001pt'><span style='display:none; mso-hide:all'><![if !supportEmptyParas]> <![endif]><o:p></o:p></span></h5> <table border=0 cellpadding=0 width=620 style='width:465.0pt;mso-cellspacing: 1.5pt'> <tr> <td style='padding:.75pt .75pt .75pt .75pt'> <p class=MsoNormal><b><span style='color:#B40008'>Növekedés, életkor::</span></b> <br> Jó feltételek mellett igen gyorsan növekszik a ponty. Háromnyaras korára tógazdaságokban elérheti a 35-45 centiméteres hosszúságot és az 1-2 kilogrammos súlyt. Érdekes összehasonlítást lehet felállítani az egymás mellett előforduló vadponyt és tenyészponty között. Egyes évjáratokban a vadpntyok mindig kisebbek voltak mint a tenyészponytok. <br> A ponty lehetséges életkoráról régebben fantasztikus elképzelések uralkodtak. Ma már a pikkelyminták vizsgálatával egészen pontosan meg tudják állapítani a ponty életkorát. Például egy 20 kilogrammos ponty életkora bizonyíthatóan 12 év volt. Ugyanakkor egy svéd rekordhal amely 19,30 kilós volt életkora viszont 30 év volt. Maximális életkor a pontyoknál kb. 35-40 évre tehető, de előfordulhatnak szélsőséges esetek is. </p> </td> </tr> </table> <p class=MsoNormal><span style='display:none;mso-hide:all'><![if !supportEmptyParas]> <![endif]><o:p></o:p></span></p> <table border=0 cellpadding=0 style='mso-cellspacing:1.5pt'> <tr> <td style='padding:.75pt .75pt .75pt .75pt'> <p class=MsoNormal><a href="http://www.externet.hu/horgasz/halism/index.htm"><span style='text-decoration:none;text-underline:none'><img border=0 width=35 height=35 id="_x0000_i1028" src="http://www.externet.hu/horgasz/halism/vinyil1.gif"></span></a></p> </td> </tr> </table> <p class=MsoNormal><span style='color:windowtext'><![if !supportEmptyParas]> <![endif]><o:p></o:p></span></p> </div> </body> <br>Partneroldalak: <br> <a href="http://domain.domainshop.hu/domain.html" alt="tárhely domainregisztráció">Domain regisztráció tár és szerverszolgáltatások: domain domainnév tárhely e-mail, imap, pop3</a><br> <a href="http://www.webtar.hu" alt="tárhely donainregisztráció">www.webtar.hu</a><br> <a href="http://www.micropay.hu" alt="micropay">www.micropay.hu</a><br> <a href="http://www.ingyenweb.hu" alt="ingyenweb">www.ingyenweb.hu</a><br> <a href="http://www.videok.hu" alt="Videók">www.videok.hu</a><br> <a href="http://www.xn--antikvrium-x4a.hu" alt="Antikvárium">www.antikvárium.hu</a><br> <a href="http://www.ftpdir.hu" alt="ftpdir">www.ftpdir.hu</a><br> <a href="http://xn--fotk-sqa.hu" alt="fotók">www.fotók.hu</a><br> <a href="http://www.randi.hu" alt="Randi">www.randi.hu</a><br> <a href="http://www.licit.hu" alt="Licit">www.licit.hu</a><br> <a href="http://www.napivicc.hu" alt="vicc">www.napivicc.hu</a><br> <a href="http://www.gyertyalang.hu" alt="gyertyagyújtás">www.gyertyalang.hu</a><br> <a href="http://www.xn--helyesrs-fza2j.hu" alt="helyesírás.hu">www.helyesírás.hu</a><br> <a href="http://domain.webtar.hu/domain.html" alt="Domain regiszráció és tárhely">Domain regisztráció</a><br>